Hogyan tudjuk kihasználni a gondolkodásban rejlő sokszínűséget, hogy jobb és gyorsabb döntéseket hozzunk? Vajon megtervezhető, és egy irányba állítható-e a csoport gondolkodása? Úgy tekintünk-e a gondolkodásunkra, mint erőforrásra, amit érdemes a lehető legjobban kihasználni?
Edward de Bono, máltai pszichológus a hat gondolkodó kalap módszerével egy olyan keretet ad, ami érzékletesen segít a különböző gondolkodásmódok között váltani, és a figyelmet egy meghatározott irányba terelni. De miért is fontos ez? Ezt olvashatjuk könyvében: “A gondolkodásunk fő nehézsége a bennünk lévő zsúfoltság és kuszaság. Túl sokat próbálunk egyszerre csinálni. Az érzelmek, az információk, a logika, a remény és a kreativitás mind ott zsúfolódnak bennünk, és mind egyszerre kér szót. Olyan ez, mintha egyszerre túl sok labdával próbálnánk meg zsonglőrködni.” Ismerős?
De Bono ennek a fejünkben lévő gondolati kavalkádnak a szisztematikus szétválasztását, és különálló gyakorlását nevezi párhuzamos gondolkodásnak, ahol a gondolkodásban közösen résztvevők egyidejűleg, azonos nézőpontból vizsgálhatják meg az adott témát. Sőt ennél még tovább is megy- egyet nem értés esetén, a vitában felmerülő különböző érveket is egymás mellé állítja, és arra törekszik, hogy a konklúzió valamilyen formában tartalmazza a különböző nézőpontokat. A párhuzamos gondolkodás lehetővé teszi, hogy a folyamatban mindig azt a szempontot húzzuk elő, amire az adott pillanatban szükségünk van az optimális megoldás megtalálásához.
A kalapok- mint a különböző gondolkodási módok szimbólumai
A hat különböző színű kalap hat különböző gondolkodási irányultságot jelent – így igazából a kalapok, mint szimbólumok segítségével fejleszthetjük a gondolati rugalmasságunkat, és az egymás közötti kommunikációt is.
A fehér kalapban a tények vannak a fókuszban, és a figyelmünk az információgyűjtésre irányul- a lehető legobjektívebb módon. Itt arra figyelünk, hogy milyen információk elérhetőek számunkra, milyen információkra van szükségünk, esetleg milyen információk hiányoznak. A piros kalapban a megérzéseinkre, a testi érzetekre és az érzelmeinkre figyelünk (itt nem kell indokolni, hogy miért így érzel). A fekete kalapban a kritikus gondolkodásunkat engedjük szabadjára– itt a kockázatokat, lehetséges buktatókat vesszük számításba (ezt a gondolkodásmódot könnyű túlzásba vinni, de mértékkel használva nagyon hasznos). A sárga kalapban a lehetséges előnyökre koncentrálunk, a pozitív hatásokra, értékekre tesszük a hangsúlyt- hogy valami mitől fog működni (ez a gondolkodásmód nem jön természetesen, ezért fontos, hogy többet gyakoroljuk, hogy kifejleszthessük érzékenységünket az értékek felismerésére magunk körül). A zöld kalapnál a kreatív megoldásokat keressük, a különböző alternatívákat vizsgáljuk meg, minden új ötletre, új lehetőségre nyitottak vagyunk. Itt olyan hipotéziseket vethetünk fel, amiket aztán a gyakorlatban is tesztelhetünk, így is növelve a kísérletező kedvet. A kék kalapban figyelünk magára a gondolkodási folyamatra – a csoport facilitátori kalapja ez – ebben a kalapban tervezhetjük meg azt, hogy mikor milyen gondolkodási módot használunk, illetve értékeljük a gondolkodási folyamat eredményességét (ezt a folyamat elején és a végén javasolt használni.) Aki ezt a kalapot viseli, emlékeztetheti a csoportot, hogy éppen milyen irányba terelje a gondolatait.
Hogyan használhatjuk a kalapokat?
A kalapokat lehet alkalmanként használni. Ilyenkor egy helyzetben egy általunk kiválasztott kalapot bármikor előránthatunk, és abból a szempontból kezdhetjük el vizsgálni a minket foglalkoztató témát. Emellett lehet szisztematikusan is használni, például megbeszéléseken. Egy megbeszélés során a kitűzött cél eléréséhez felépíthetünk egy olyan közös gondolkodási folyamatot, ahol tudatosan váltogathatjuk a kalapokat, és ezáltal összpontosíthatjuk a figyelmet. A cél függvényében különböző sorrendet állapíthatunk meg, hogy mikor melyik gondolkodási módot érdemes előtérbe helyezni. A résztvevők a gondolkodás különböző szakaszaiban mindig ugyanazt a színű kalapot viselik, így a saját elképzeléseik helyett arra figyelnek, hogy a témával kapcsolatban hogyan tudják a legtöbb, éppen odaillő gondolatot megosztani a többiekkel.
Nézzünk egy példát! Egy lehetséges forgatókönyv, hogyan használhatjuk a kalapokat egy döntés meghozása előtt, a különböző lehetőségek kiértékelésére.
- a kék kalapot felvéve meghatározhatjuk, hogy milyen sorrendben vesszük fel a kalapokat, és milyen célt szeretnénk elérni a közös gondolkodás során
- érdemes a sárga kalappal kezdeni, hogy megtaláljuk az adott lehetőséggel kapcsolatos előnyöket, értékeket- ami ösztönöz bennünket a megvalósítás során felmerülő nehézségek leküzdésére
- fekete kalapban meg lehet beszélni a lehetséges kockázatokat, nehézségeket, buktatókat az adott lehetőséggel kapcsolatban (ezt azért érdemes a sárga kalap után, hogy nehogy túl gyorsan elmenjen a kedvünk a további gondolkodástól)
- zöld kalapban különböző alternatívákat lehet gyűjteni. hogy a fekete kalapban összegyűjtött nehézségeken hogyan lehet túljutni, milyen újszerű megoldásokat tudunk hozni a kockázatok csökkentésére
- a kék kalappal érdemes zárni, és megnézni, hogy hova jutottunk ebben a közös gondolkodásban- milyen eredménye lett a folyamatnak, született-e esetleg menet közben döntés, és mik lehetnek a következő lépések
Ez csak egy lehetséges forgatókönyv a sok közül, és de Bono különböző sorrendi ajánlásokat is ad különböző szituációk megoldásához. Azt is javasolja, hogy eleinte előre érdemes meghatározni, hogy milyen sorrendben és milyen színű kalapot vegyünk fel, illetve rövidebb időablakot kijelölni arra, hogy meddig viseljünk egy színt. Ha már jól begyakoroltuk a módszert, akkor a megbeszélés közben is tehetünk javaslatot arra, hogy soron következőnek éppen melyik színt- és gondolkodásmódot használjuk- annak mentén, ahogy a folyamat alakulása megkívánja.
Miért hasznos kipróbálni, és akár rendszeresen alkalmazni ezt az eszközt?
A gondolatok egy irányba állításával az erőfeszítések összeadódnak. Ilyenkor kihívássá a gondolatok összpontosított irányítása és a különböző gondolkodási módok közötti rugalmas váltás válik – a módszer a versengésre való hajlamot is az együttműködés szolgálatába tudja állítani. Fontos, hogy minden résztvevő több különböző kalapot tudjon kipróbálni, és ezáltal szisztematikusan gondolkodási módot váltani, ami azt is elősegíti, hogy a folyamat során az agy különböző területei aktiválódjanak.
A kalapok, mint szimbólumok egy közös szótárat nyújtanak ahhoz, hogy különböző szempontokból vizsgálhassunk meg egy kérdéskört, és könnyen használható eszközt adnak arra, hogy kevés kommunikációval azonos irányba tudják az emberek fordítani figyelmüket, és alakítani beállítódásukat.
Hogyan tovább?
Te melyik kalapban érzed jól magad, amelyikben könnyebben megy a gondolkodás? Mi jelent kihívást számodra, és milyen könnyen tudod váltogatni a nézőpontod? Átgondolhatod, és megfigyelheted magad, és környezetedet ezen a szemüvegen keresztül, és akár magadban is kísérletezhetsz a képzeletbeli kalapok cserélgetésével egy-egy szituációban.
Ha felkeltette az érdeklődésed a módszer és a gondolati rugalmasság témaköre, akkor ajánlom Edward de Bono munkásságát, és ezen belül is a Hat gondolkodó kalap című könyvét. Ezt az archív felvételt is érdemes megnézni de Bonoval, ahol elmagyarázza a módszer hátterét, célját, alkalmazási lehetőségeit. A puding próbája az evés, úgyhogy bátorítalak, hogy minél előbb próbáld ki, és oszd meg tapasztalataidat másokkal is.
Fotó Joshua Coleman unsplash
