Határaink segítenek megkülönböztetni, hogy mi tartozik hozzánk, és mi nem- mit engedünk közel magunkhoz, és mit tartunk távol. Beszélhetünk határokról az egyénre, a kapcsolatokra, és a csoportokra, szervezetekre vonatkozóan is. Ebben a cikkben a személyes határokkal foglalkozunk, amelyen belül elkülöníthetőek a fizikai, és pszichológiai határok egyaránt. Most a pszichológiai határokról, és azok meghúzásáról fogunk gondolkodni.

Miért fontos határokat húzni?

Határaink befolyásolják identitásunk kialakulását, és hogy szükségleteink szerint- felelősségünk tudatában tudjuk életünket vezetni. Személyes határaink biztosítják, hogy gondoskodni tudjunk jóllétünkről- mind fizikai, érzelmi, és mentális szinten- és elkerüljük a kiégést, elhasználódást. Egészséges határokról akkor beszélünk, ha van rugalmasságunk abban, hogy értékrendünk és szükségleteink szerint, szabadon tudjunk igen-t mondani arra, ami fontos/ építő, és nem-et mondani arra, ami felesleges/káros számunkra. Mindennek szerepe van abban is, hogy kapcsolatainkat úgy tudjuk alakítani, hogy azok hosszú távon is működőképesek lehessenek, mivel határaink ismerete, kimunkálása a felnőttségünk, érzelmileg érett működésünk elengedhetetlen része.

Mégis mi köze van a határainknak az önbecsüléshez?

Alacsony önbecsülés esetén az energiát leginkább a másoknak való megfelelés, vagy a folyamatos védekezés foglalja le – mivel ilyenkor a saját értékességbe vetett hit igen törékeny.

Az első esetben határaink vagy számunkra is ismeretlenek/ illetve nem képviseljük őket- mert mások véleménye, pozitív visszacsatolása fontosabb, minthogy felismerjük és nem-et mondjuk arra, ami valójában nem jó nekünk.

A második esetben a határok túl merevek, és ilyenkor bármilyen visszajelzést túl kockázatosnak tarthatunk- így inkább mindentől elzárkózunk még akkor is, ha az építő lenne számunkra.Magas önbecsülés esetén szabadságunk van arra, hogy a másik reakciójától függetlenül képviselni tudjuk azt, ami számunkra fontos, és a másikra figyelve szabályozni tudjuk a kapcsolatot úgy, hogy igazodni lehessen egymás valódi szükségleteihez.

Hogyan állítsunk határokat?

Nézd meg egy napod során, hogy mire mondasz igent és mire mondasz nemet. Vajon ez tükrözi azt, ami a belső meggyőződésed vagy amire valóban szükséged van?

Pár konkrét szempont arra, hogyan érdemes határokat állítani (Joaquín Selva, 2020)

  • Ha dühösnek érzed magad, neheztelsz másra (vagy önmagadra), vagy azon kapod magad, hogy folyamatosan panaszkodsz- valószínű, hogy szükséges valamilyen határt állítanod – ilyenkor figyelj magadra és gondold át, majd határozd meg, mit kell mondanod vagy tenned, hogy javuljon a helyzet
  • Ha szükséged van arra, hogy határt húzz – akkor szándékod kommunikáld világosan és elszántan, mégis higgadtan és tiszteletteljesen, amilyen röviden csak lehetséges. Ne kérj bocsánatot azért a határért amit felállítasz – a másik személy reakciójáért nem tartozol felelősséggel, “csupán” azért hogy a fent említett módon kommunikáld azt, hogy mire van szükséged, és következetesen kitarts mellette
  • Ha korábban nem állítottál határokat, akkor először amikor ezt megteszed, tarthatod magad önzőnek, akár zavarban is lehetsz vagy bűntudatot érezhetsz. Ilyenkor fontos, hogy elfogadd ezeket az érzéseket, mégis döntésedet ne ez irányítsa. Inkább emlékeztesd magad, hogy jogod van arra, hogy gondoskodj magadról!
  • Ha a másik részéről haragot, bűntudatkeltést, vagy bármilyen manipulatív viselkedést tapasztalsz azért, hogy eredeti határaidat feladd, maradj határozott, és képviseld továbbra is magad! Ez tudatos gyakorlással egyre jobban fog menni.

Megtanulni egészséges határokat húzni nem megy egyik napról a másikra, ez egy tanulási folyamat. Hagyj magadnak időt, és a saját tempódban, kis lépésekben kezd el gyakorolni a határhúzást és folyamatosan finomítani a kommunikációdat
Fontos, hogy olyan emberekkel vedd körül magad, akik saját maguk is képesek határokat húzni, valamint téged is támogatnak a határ szabásban, és tiszteletben tartják azt. Ellenben akik manipulálni, és kontrollálni akarnak a tisztán kommunikált határaid ellenére azoktól érdemes elhatárolódni hosszú távon

Határaink felismerésének és kommunikálásának a kulcsa a belső világunkkal való kapcsolat ápolása, és pszichológiai mozgatórugóink felismerése, ami energiát és időt igényel. Mindez szakmai kíséréssel megkönnyíthető, és felgyorsítható. Ha szeretnél ebben előrelépni, fordulj hozzánk bizalommal.