Idézeteket gyűjtögettem az adventi naptárhoz – 2019 adventjén minden nap megosztott az in-Depth csapata 1-1 idézetet néhány gondolat kíséretében, amivel kicsit megmutattuk azt, ahogyan kapcsolódunk a világhoz – amikor rátaláltam erre:
“Aki kifelé tekint, álmodik, aki befelé, az ébred.”
/Carl Gustav Jung/
Írtam néhány gondolatot, amire az idézet inspirált – Önismeret és tudatosság. Abban hiszek, hogy ez a kettő csodákra képes, ébresztő hatású és minőségi változást hoz életünkbe.
Közben felvillant rengeteg emlék arról, ahogy másokat hallottam beszélni az önismeretről. Degradáló, vagy épp ellenkezőleg, misztifikáló jelzők és a mindenkire ráerőltető hozzáállás „neked is el KELL menned önismeretbe!!! Ha akarsz, ha nem. Mert én most voltam. Mert már 40 éves elmúltál és még nem voltál!”
Nem. Nem KELL elmenni. Mert lehet, hogy bizonyos szintjeit már gyakorlod. Mert nem is érdemes, ha épp nincs valami, ami miatt Te úgy döntesz, hogy belevágsz.
De mibe is?
Vigyázat! Az üzleti élet keretein túlmutató (a magánéletet is érintő) gondolatokat is megosztok.
Teszem ezt azért, mert bár egy céges fejlesztés nálunk mindig tiszteletben tartja ezeket a kereteket, hiszem, hogy vezetőként, emberként érdemes tudni a mélyebb rétegek létezéséről is.
Akkor is, ha nem megyünk oda.
Hova is? Mit jelent az, hogy önismeret?
Minden gondolatunkban, érzésünkben, tettünkben velünk van egész múltunk. Azt, hogy egy-egy történést hogyan értelmezünk, milyen érzéssekkel, viselkedéssel reagálunk rá, legtöbbször tudattalanul működő automatizmusaink, ösztöneink vezérlik. Ezek az automatizmusok, minták, amelyeket gyermekkorunkból hozunk meghatározzák viselkedésünket, viszonyulásainkat.
Tudattalan, tanult mintáink, melyek alapján működünk, bebörtönöznek minket, hiszen így nincs szabad döntésünk.
Miért leszek olyan mérhetetlenül dühös, vagy miért megyek össze egészen kicsire vagy fagyok le egy-egy helyzetben? Miért versengek állandóan? Miért leszek féltékeny? Miért félek?
Az aktuális kiváltó inger könnyen azonosítható, de a valódi, mélyben húzódó összefüggéseket, ami miatt a számunkra nem tetsző reakciót adjuk (és adtuk már jó párszor) korántsem olyan kézenfekvő felfedezni.
Az önismeret abban segít, hogy szabad legyek, felelősséget vállaljak a saját életemért és önbecsülésre tegyek szert.
Szabad legyek, azaz valódi döntésem legyen abban ahogyan reagálok a helyzetekre, ne a megszokásaim vezessenek.
Felelősséget vállaljak, azaz rajtam múljon a boldogságom, boldogulásom, ne adjam azt mások kezébe, ne mások viselkedésétől tegyem függővé.
pl. a költözés óta nem jó a kapcsolatunk, maradnunk kellett volna a régi lakásban / majd ha a férjem kevesebbet csinálja ezt vagy azt, én is boldogabb leszek…/ ha a kollégám nem lenne ilyen idegesítő, jobban végezném a munkám…
Az önbecsülést gyakran összekeverjük a beképzeltséggel, önhittséggel, pedig egészen különböző fogalmak más-más következménnyel. A beképzeltség felsőbbrendűséget hordoz magában, azaz „én jobb vagyok nálad”.
Az önbecsülés, önmagunk szeretete pedig állásfoglalás értékességünk mellett.
Ha értékelem magam, hasonlóan értékesnek tudok látni másokat is, ha nem, gyakrabban irigységet vagy szorongást érzek másokkal kapcsolatban.
Ha van börtönöm, előbb-utóbb neki megyek falának, azaz hoz olyan helyzeteket az élet, amikor nem kedvem szerint reagálok, ahol elakadok, lelassulok, vagy azt érzem mindenki szembe jön az autópályán.
Úgy képezelem az önismeretünket, mint egy soha véget nem érő spirált. Minden egyes lépéssel, amit megteszünk rajta, újabb részére érkezünk, ahonnan más perspektívából, újabb erőforrásokkal felvértezve nézhetünk rá magunkra és juthatunk mélyebb megéléshez, megértéshez. Ez jelenti azt is, hogy ugyanaz a téma többször előkerülhet utunk során más és más perspektívából megvilágítva a múltat, mindig gazdagabb megértést lehetővé téve.
Egy gazdasági szervezet életében az önismeret azért fontos, mert szabad gondolkodású, felelősséget vállaló munkatársakra vágyunk. Az egészséges önbecsülés pedig elengedhetetlen a valódi együttműködéshez.
Jó hír, hogy bizonyos szintjei szervezeti keretek között is biztonsággal fejleszthetőek.
Három szinten, három különböző mélységben nyúlhatunk tehát az önismerethez, amelyek természetesen szorosan összefüggnek egymással.
1. Önreflexió
2. Meggyőződések, hitek
3. Egyedi történetünk
Ezekről a szintekről részletesen a folytatásban írok…..jön nemsokára…
Ha gyakorlatban is szívesen tanulnál az önismeretről, annak hasznáról a munkahelyen, munkahelyi életedben,
gyere el február 22-i kóstolónkra,
ahol az önreflexió témakörén belül az elhárító mechanizmusokkal foglalkozunk.
Jelentkezni a facebook oldalunkon tudsz az eseménynél, vagy a denes.fruzsina@indepth.hu email címen.
Foto – Colin
